Az emberi jogok mostanában gyakran tárgya a közbeszédnek.
- Az Európába érkező menekültek áradatának helyzete, kapcsán.
- A heti egy, kötelezően megjelenő mi történik Észak-Koreában? cikk miatt.
- Az USA és az ENSZ Bashar al-Assadot szidalmazó szólamai okán.
- Mert hangzatos és úgy érezzük univerzális dolog, amiről beszélni kell.
De tényleg univerzális? Tényleg egyetemes, állandó és örök jogok ezek? Honnan származnak, ki adja őket és legfőképpen ki érvényesíti, kényszeríti ki?
Egy alapvető politikafilozófiai gondolat, amivel nap mint nap találkozok az egyetemen az, hogy a birodalomépítés korszaka lezárult. Az emberiség egy szép, közös jövő felé halad ahol a béke, a harmónia és az emberi jogok dominálnak, s teszi mindezt azért, mert hosszú távú érdekei konvergálnak.
Az emberi jogok nyilatkozatát Párizsban fogadták el. Nem Damaszkuszban, nem Pekingben. A Nemzetközi Bíróság Hágában van. Nem Ulánbátorban és nem is Nairobiban. A Nemzetközi Humanitárius Jogról szóló, valamint a menekültek helyzetére vonatkozó egyezményt Genfben írták alá, nem Jakartában és nem is Kabulban. Érdekes. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye New York, alapokmányát San Franciscóban írták alá. A szabadság, egyenlőség, testvériség fogalmait a francia forradalom hozta el.
Minden, ami az emberi jogokhoz köthető, nyugati vívmány.
Ha elfogadjuk azt az állítást, hogy nincsenek fejlett vagy fejletlen, csak különböző kultúrák, akkor a nyugati értékek ilyen szintű erőszakos terjesztése és terjeszkedése, egy aleppói számára olyan érzéseket válthat ki, mint amikor vasárnap reggel 7-kor az ember azért nem tudja kipihenni magát, mert egy finoman öltözött férfi bekopog az ajtón és ellenszegülést el nem fogadva szeretne veled 500000 percig beszélgetni Jézusról. De te nem akarsz. De ő akar. De ez a te lakásod. De ez az ő hite. De téged nem érdekel az ő hite, nem csak azért mert vasárnap reggel 7 van és hulla fáradt vagy, hanem azért mert egyszerűen téged nem hoz lázba, hogy belépj a Jehovákhoz, vagy a Mormonokhoz. És a beszélgetés nem tart…Jsehova.
Cseréljük ki a fogalmakat. Nem egy Jehova tanúja kopog be és nem a lakásodba, hanem egy nyugati politikus az országodba látogat. És nem Jézusról akar veled beszélni, hanem az emberi jogokról. Be akarja neked bizonyítani, épp úgy, ahogy a Mormonok, hogy az Ő világnézetük az egyetlen, amit erkölcsileg elfogadhatsz és követhetsz. Ellenkező esetben szankcionálva leszel, ami hitéleti dogmák tekintetében a poklot jelenti, jogi értelemben, meghurcolást, negatív média visszhangot, általános megvetést.
Ha meghalljuk a Saria szót, azonnal valami szélsőséges muszlim terrorszervezet jut az eszünkbe. Az emberi jogok kapcsán mégsem vizionálunk peace szimbólumos, tarisznyás aktivistákat. Miért? Azért mert ebben szocializálódtunk. Ahogy egy muszlim, aki egy iszlám köztársasában / monarchiában él a Saria törvényei mentén. Ő nem érti, hogy mi miért nem értjük, mi nem értjük, hogy ők miért nem értik. Pedig mindketten beszélünk angolul.
Az egyetemen azt tanítják, hogy a birodalomépítés korszaka lezárult. De mi ez, ha nem egy értékek mentén realizálódó birodalom kiépítése? Egy olyan Nyugati Birodalom, amely bár hirdeti a multikultit élesen elhatárolódik mindentől, ami nem összeegyeztethető az értékrendjével. A maximum 800-900 millió főre tehető „nyugati világ” (EU és partnerei, USA, Kanada, Ausztrália) kvázi értékbirodalmat épít ki a világban, mely mentén értékgyarmatosítja – de legalábbis megpróbálja– annak maradék 6,4 milliárd lakosát.
A Mcdonald’s, az Apple, a H&M épp olyan termékei ennek a világnak, mint az emberi jogok. De azt, hogy a fogyasztó ezek közül mit vesz igénybe, azt egy egyszerű kereslet kínálat görbével leírhatjuk. Lehet, hogy egy afgán vagy egy botswanai is szívesen hord farmert, amennyiben azt megengedheti magának, esetleg egy fake kínai Iphoneja is van, de ez nem garantálja azt, hogy ugyanez a lelkes fogyasztó, kapható lesz az emberi jogokra is, mint nyugati termékre. Épp úgy, ahogy nekünk is van otthon perzsaszőnyegünk, és Darjeeling teát szürcsölünk a kínai porcelán csészékből, de ettől még se marxisták nem leszünk se hinduk. Nem fogjuk szentként tisztelni a teheneket és nincs kint Mao-atyánk képe a falon. Mi is szelektálva fogyasztjuk az importot, ahogyan a világ minden táján élők egyaránt. El kell fogadnunk, hogy a világ nem egy IKEA üzlet.
Ami különösen felbosszant az a kettős mérce. Nem csak most, általában is, de jelen témában kiemelt szerepe van.
A nyugati sajtó azzal van tele, hogy Észak-Korea egy diktatúra, Assad egy mészáros aki a saját népét írtja, és Kínában is folyton megszegik az emberi jogokat. Súlyos vádak.
Tegye fel a kezét aki hallott arról, hogy az egyébként legnagyobb amerikai szövetséges Szaúd-Arábiában a napokban keresztre fognak feszíteni egy fiatal embert, azért mert a regnáló hatalom ellen, demokráciáért tüntetett. Ja igen, mindezek előtt le is fogják fejezni. 2015-ben. Nem egy terrorszervezet, egy állam központi hatalma. Hallott erről bárki? #FreeNimr #SheikhNimr #Ali_AlNimr
Érdekes. A Szaudiakat mégsem utáljuk. Kicsit olyan szaga van ennek, mintha az emberi jogok is csak egy propaganda eszköz lenne, amit az aktuális ellenség ellen hangzatosan be lehet vetni, olyan ez, mint valami hangágyú.(Ez egy létező fegyver tömegoszlatásra) Egy ágyú, amivel célba veszi a nyugat, a keletet és ráerőlteti értékeit. De persze csak akkor, ha az értékek és az érdekek konvergálnak.
We are all living in America, America is wunderbar.
